🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pécs-Assisi Szent Ferenc
következő 🡲

Pécs-Assisi Szent Ferenc (korábban: Szigeti Külváros): plébánia a pécsi egyhm. pécsi esp. ker-ében. - 1790: alapították. A Stigmatizált Szt Ferenc-tp. 1687-97: épült. Berendezése a ferences testvérek asztalos és faszobrász műhelyében készült. Mellékoltárai 2004: Jézus Szíve, Szt József, Lisieux-i Szt Teréz, Szt Anna, Szt Kereszt, Jézus sírbatétele, Szt Antal; a torony alatt lourdes-i kpna. Org-ját (3/30 m/r) 1879: az →Angster gyár építette (op. 32.), 1945: (op. 1300.) átépítette, az org-házat ferences testvérek készítették. Harangjait 1906: 118 cm átm. Novotny Antonius Temesvárt, a kisebbet 1846: Weinpert Klára Pécsett öntötte. - A pléb-hivatal a rházban, 1950-: a tp. melletti épületben volt, annak lebontása óta az Alkotmány u. 4. sz. alatt. - Ter-én van: 1. 1739: épült Xavéri Szt Ferenc-tp., 2004: a gör. kat-oké. - 2. Nep. Szt János-kpna, török mecsetből átépíttette Nesselrode pp. (1704-32) saját temetkezési helyéül. 2004: Jakováli Hasszán-dzsámi, múz. - 3. Szt Donát-kpna. - 4. Szt Rókus-kpna, a jezsuiták a 17. sz. elején Idrisz Baba türbéjéből alakították ki, 1950 k. megszüntették kpna jellegét, 2004: Idrisz Baba türbéje. - 5. A Pius Koll-ban Jézus Szíve-oratórium, később tp., 2004: pléb. - 6. Oratórium volt a Szeplőtelen Szűz Mária tiszt-ére a megyei árvaházban, 1898-1948: a Zrínyi Miklós Hadapródisk-ban. - Filiája Pécs-Nagyárpád, 1934: épült Szt Mihály-tp-mal. - Korábbi anyakönyvei a pécs-belvárosi pléb-n. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1864: m. (Árpád és külter.: ném.) - Plébánosai: 1950-ig ferencesek: Scheib Zakariás, 1791: Horváth Sámuel, 1792: Rohonczy Rudolf, 1794: Petheő Péter, 1797: Rohonczy Rudolf, 1800: Istokovics Károly, 1807: Horváth Alexiusz, 1808: Göncz Gaudenciusz, 1809: Horváth Hilár, 1910: Petheő Péter, 1812: Göncz Gaudenciusz, 1815: Gáspár Pacifik, 1816: Balogh Zsigmond, 1817: Kedly Kajetán, 1818: Kovács Ince, 1820: Gáspár Pacifik, 1824: Kovács Ince, 1827: Zob Gellért, 1837: Kovács Ince, 1838: Zob Gellért, 1845: Varga Farkas, 1848: Zob Gellért, 1857: Alacson Gaudenciusz, 1860: Szömörics Simon, 1869: Larnina Vendel, 1870: Eger Zsigmond, 1872: Szömörics Simon, 1879: Eger Zsigmond, 1884: Szemányi Ágoston, 1887: Eger Zsigmond, 1897: Ángyán Aurél, 1899: Eger Zsigmond, 1901: Kricsovszki Timót, 1901: Eger Zsigmond, 1911: Szendei Ágoston, 1914: Faragó Fábián, 1918: Unghváry Antal, 1921: Oberten Odiló, 1928: Rufinszki Romuáld, 1929: Jagicza Juvenál, 1932: Tamás Krizánt, 1935: Jagicza Juvenál, 1939: Ördögh Alfonz, 1943: Csiszár Teodóz, 1946: Kriszten Rafael, 1949-1950. VI. 9: a ferencesek elhurcolásáig Jagicza Juvenál; 1950: Lukács István, 1962: Farkas József, 1964: Fényi Sándor, 1988: Várnagy Antal, 2001: Varga László. - Lakói 1864: 3697 r.k., 7 ev., 19 ref., 122 izr., össz. 3845; 1943: 12.312 r.k., 3 g.k., 208 ev., 742 ref., 483 izr. össz. 13.748; Nagyárpád és külter. 1652 r.k., 13 ref.; 1972: Szigeti Külváros 23.100 lakos, ebből 11.000 r.k., Nagyárpád 1100 lakos, ebből 700 r.k.; 1999: össz. 25.000. Timár György

Schem. Qu. 1864:19; 1943:19; 1972:39; 1999:35. - Brüsztle I:321. - BMFN I:757. - Madas 1978:626. - Patay 2000. - Timár 2003:55.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.